Az új rendelkezések szerint minden létesítmény üzemeltetőjének feladata, hogy kijelöljön egy tűzvédelmi felelős személyt, aki felelősséggel tartozik a tűzvédelmi berendezés rendeltetésszerű használatáért, a karbantartásokért és felülvizsgálatokért.

A tűzkarbantartó szakember lehet:

• az üzemeltető alkalmazottja
• karbantartásra szerződött cég szakembere
• a berendezést telepítő cég szakembere

A karbantartás elvégzéséhez szükséges szakképesítésről a 26/2005. (V.28.) BM rendelet rendelkezik. Az alábbiakban könnyen érthető formában olvashatja a karbantartó és a tűzvédelmi felelős személy feladatait:

Napi ellenőrzési feladatok:

• az eseményjelzést bevezették-e az üzemeltetési naplóba, értesítették-e a karbantartót
• előző hibajelzésre történt-e intézkedés 
• a tűzközpont minden állapotjelzője működik-e
• a távfelügyeleti központtal való kapcsolat működik-e
• hang- és fényjelzők, kijelzők működnek-e

A fentieken túl havi ellenőrzési feladatok:

• az üzemeltetési naplót megfelelően vezetik-e
• a felügyeletet ellátók képesítése megvan-e, részt vettek-e oktatáson
• a nyomtatók rendelkeznek-e a megfelelő működési feltételekkel (papír, festékpatron), Üzemkészek-e

Rendkívüli felülvizsgálatot kell kezdeményezni írásban:

• Tűzeset után: a szerződött karbantartóval ellenőrizteti a tűz során esetleg sérült érzékelőket, eszközöket, kábeleket, szerelvényeket; minden hiányosságot, hibát feljegyez az üzemeltetési naplóba, melyek javításáról lehetőleg azonnal intézkedik. 
• Téves riasztás esetén: azonosítani kell a téves jelzést kiváltó okot, az eseményt fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba. Ha a kiváltó okot nem lehet pontosan meghatározni, akkor a jelzés idején az érzékelő környezetében fennálló viszonyokat (tevékenységek, események) kell feljegyezni és értesíteni kell a karbantartót 
• A rendszer meghibásodása esetén: meg kell határozni a meghibásodott területet, és a hiba kijavításáig fokozott személyi felügyeletet (tűzőrséget) kell biztosítani, az eseményt fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba, a hiba mielőbbi kijavításának érdekében értesíteni kell a szakképzett karbantartót. 
•  A rendszer változtatása esetén: gondoskodnia kell arról, hogy átprogramozás, újra-parametrizálás esetén a szakképzett karbantartó a lehető legrövidebb időn belül újra ellenőrizze a tűzjelző működését. 
• Hosszú üzemszünet után: az éves felülvizsgálatnak megfelelő ellenőrzéseket el kell végeztetni és a munkák eredményéről jegyzőkönyvet kell kiállítani. 
• Új karbantartóval kötött szerződés esetén: az új karbantartó számára biztosítani kell a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos minden szükséges dokumentációt (megvalósulási terv, üzemeltetési napló, a rendszer eszközeinek dokumentumai) és hozzáférési jogosultságot (jelszavak, kulcsok stb.) Ellenőriztetni kell, hogy a tűzjelző rendszer megfelel az aktuális előírásoknak (megfelelő-e az érzékelő lefedettség, mindenütt elegendő-e a hangerő, megfelelő-e a kábelezés minősége, stb.).
  
  A karbantartónak azt is vizsgálnia kell, hogy történtek-e olyan jellegű változások az épületben, a tárolt anyagokban, az alkalmazott technológiában a rendelkezésre álló dokumentumokhoz képest, amelyek a tűzjelző működését hátrányosan befolyásolhatnák. Az elvégzett ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

Az tűzvédelmi felelős személy feladata karbantartáskor:

• Gondoskodik arról, hogy a munkákat egy szerződött, szakképzett karbantartó végezze.
• Biztosítja a karbantartó számára az optimális munkavégzés feltételeit. 
• Ellenőrzi, hogy a karbantartó a szükséges feladatokat, ellenőrzéseket elvégezte.
• Végül igazolja és jegyzőkönyv alapján átveszi az elvégzett munkát.

A tűzjelző rendszerek felülvizsgálatára és karbantartására vonatkozó irányelveket az OTSZ rendelet 5.0 XX. fejezet 127. pontja tartalmazza. A szakképesítés irányelveinek részleteit pedig a a XVI/2003 BM rendelet tartalmazza. A jogszabályok alapján a tűzkarbantartónak következőket kell ellenőriznie és dokumentálnia minden ellenőrzés alkalmával:

• a személyi feltételeket (a kezelőszemélyzet felkészültségét, az üzemeltetési napló vezetését, az állandó felügyelet meglétét); 
• a környezeti feltételeket (a létesítményben bekövetkezett építészeti vagy funkcionális változásokat, az érzékelők és jelzésadók megfelelően szabad helyzetét, az előírt feliratok kihelyezését, a téves jelzések lehetséges okait); 
•  a műszaki feltételeket (valamennyi hibaállapotot, a tápegységet, a kezelőegységeket, hurkonként legalább egy érzékelő valamint a hang- és fényjelzők működését, a távfelügyelet felé menő átjelzést stb.)

A tűzjelző rendszer karbantartási módszereiről:

• Szemrevételezéssel ellenőrizhető: a tűzjelző berendezés érzékelőinek sértetlensége, megfelelő helyzete (nincs-e takarásban), az elektromos csatlakozások épsége és a vezetékek szigetelése; a tűzjelző központ, a tartalék áramforrás kábeleinek megfelelő kötése. Mindig vizsgálni kell az eltéréseket: az elszíneződések, az oxidációs foltok, a páralecsapódások, a kormozódás és más szennyeződések veszélyeztetik-e a megfelelő működést.
• Elektromos próbával a vezérléseket ellenőrizzük: a központi egység által küldött jelzések valóban beindítják-e a szükséges hang- és fényjelzést, a távfelügyeletre való átjelzést. A kézi jelzésadókat roncsolásmentes módon teszteljük.
• Tesztelni kell az érzékelőket funkcionális és érzékenységvizsgálattal. A valódi tűzre jellemző füstöt imitálunk teszt aeroszollal. A gyártók számos segédeszközt kínálnak az ún. Karbantartási készletben: pl 5-8 m-es magasságig alkalmazható teleszkópos karokkal is egyszerűsíthetjük, gyorsíthatjuk a karbantartási munkafolyamatot. 
•  A felülvizsgálatok során gyakran a hatósági előírásokon túl a gyártók által meghatározott módszereket és eszközöket kell alkalmaznunk a teszteléskor, mert ellenkező esetben nem vállalnak felelősséget az adott eszköz üzembiztonságáért.

Rendszeres tűzkarbantartási feladatok:

• akkumulátorok ellenőrzése, előírt időszakonként történő cseréje; 
•  érzékelők tisztítása, működésük ellenőrzése; 
• a vezérelt eszközök: hang- és fényjelzők, kijelzők, átjelzések ellenőrzése;
• a megbízhatatlanul működő vagy hibás eszközök cseréje.

Az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell:

• a felülvizsgálat, karbantartás idejét; 
• a vizsgált részegységek felsorolását; 
• az elvégzett tevékenységeket;
• a karbantartott (tisztított, javított, cserélt) részegységeket;
• a tapasztalt állapotot;
• a karbantartást végző személy adatait.

A téves tűzjelzések leggyakoribb okai:

• Bizonyos, nem kívánt környezeti jelenségek egy adott tűzjellemzőhöz hasonló hatásokat keltenek (pl. por, technológiai füst, gőz, kipufogó gázok, nagy légsebesség megtéveszti a füstérzékelőt).
• Az érzékelő eszköz meghibásodása: üzemi körülmények (por-, páratartalom, elektromágneses zavarforrás), rongálás, elöregedés vagy gyártási hiba miatt.
• A szennyeződés miatt bekövetkező téves tűzjelzés gyakori ott, ahol a szükségesnél ritkább vagy nem megfelelő a karbantartás.
• A kézi jelzésadóval adott riasztás is lehet téves; indíthatják véletlenszerűen, jóindulatból vagy rosszindulatból szándékosan.

A tűzvédelmi felelős személy hatáskörébe tartozik a téves jelzések kezelése és kiküszöbölése az alábbi helyzetekben:

• szerződött külső szervezetek által végzett munkák során keletkezett téves jelzések; 
• a technológia előírások megsértéséből származó téves jelzések;
• a tűzjelző havi ellenőrzésekor a távfelügyelet értesítése hiányában keletkezett téves jelzések;
• a szándékosan okozott téves jelzések.